A Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége Egyesület (MLSZSZ) és az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar (ELTE BGGYK) Logopédiai Szakcsoportjának delegáltjai részt vettek az EMMI-ben működő, a minisztérium és a szakterület közötti egyeztetést végző csoportnak a munkájában, mely véleményezte a BTMN-t mutató gyerekek tantárgyi értékelés alóli felmentését kivezető törvényjavaslatot. 

A törvényjavaslat 19. szakaszával kapcsolatban a munkacsoport tagjai több alkalommal jelezték az MLSZSZ vezetősége és az ELTE BGGYK szakmai álláspontját. Ennek főbb elemei a következők.

(i) Tudományos szempontból és a nemzetközi gyakorlat alapján sem látjuk indokoltnak a BTMN-kategória fenntartását annak jelenlegi formájában.

(ii) A BTMN megállapítása, a sajátos nevelési igénytől (SNI) való elkülönítése tudományosan nem kellően megalapozott, homályosak a diagnosztikai kritériumok és a diagnoszta részéről igényelt kompetenciák. A BTMN-kategóriára épülő rendszer sem hatékony, hiszen a nem kellő alapossággal feltárt problémákra nem kielégítően specifikus megoldásokat kínál.

(iii) A tantárgyi értékelés alóli felmentések nem jelentenek valódi segítségnyújtást az érintett gyerekeknek. A felmentés esetükben a támogatás feladását jelenti, holott az megvalósítható lenne megfelelően differenciált prevenciós, illetve felzárkóztató oktatást biztosító rendszerben.


Az egyeztetések során azt képviseltük, hogy a felmentések kivezetésének pozitív hatásának előfeltétele, ha a törvénymódosításhoz egy jól összehangolt intézkedéscsomagban azonnal hozzákapcsolódnak azok a proaktív lépések is, melyek a tanulók nehézségeinek megsegítésére irányulnak. Ezzel összefüggésben komplex intézkedések sorozatát javasoltuk, melyek a tantárgyi értékelés alóli felmentés helyett megteremtik a feltételeit a nehézségek megelőzésének, a tanulók felzárkóztatásának, a probléma gyökerét feltáró szakszerű diagnosztikának és az erre épülő támogatásnak. Javaslataink értelmében a főbb stratégiai lépések:

(i) Preventív olvasás-tanítási eljárások bevezetése

(ii) Pedagógiai prevenciós és felzárkóztató tevékenység módszertani fejlesztése és rendszeresítése az iskolákban

(iii) A prevenciós fázisra épülő, több szintű diagnosztikai rendszer kialakítása (fejlesztődiagnosztika)

(iv) A diagnosztikai eszköztár és egységes diagnosztikai protokoll fejlesztése, annak személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása

(v) A többségi pedagógusok gyakorlati alapú továbbképzése, érzékenyítése, felkészítése a hatékony differenciálásra és a szöveges értékelésre

(vi) Felsőoktatási fejlesztések a pedagógusképzésben a szakterületen tapasztalható szakemberhiány minőségi pótlására


Támogatjuk tehát a felmentések kivezetését a fentiekben javasolt szakmai fejlesztések összehangolt megindításával együtt annak érdekében, hogy a
törvénymódosítást követően megújuló ellátórendszer jobb feltételeket teremtsen az érintett gyermekek/tanulók és családjaik számára. Munkánkat ennek érdekében fogjuk folytatni.

  

Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége Egyesület

  ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Logopédia Szakcsoport